+36 20 8232 878 toth.rudolf@rotte.hu

Kissé elnagyolt felosztása a mindennapoknak a “nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás”, de ha mégis ezt veszem alapul, akkor életünk egy harmadát az ágyunkban töltjük.

Aztán szintén kissé nagyvonalúan továbbszámolva: ha nagyjából 10  évente cserélünk ágyat, akkor közel 3650 éjszakát, avagy 30.000 órát töltünk el egy adott fekhelyen, nagyon nem mindegy tehát milyen az ágy, konkrétan a matrac, amin alszunk.

Hogyan készül a matrac

Az alvás fontosságáról/minőségéről hosszabb értekezést nem érdemes nyitni, szerintem mindenki tapasztalta már, hogy mit jelent kipihenten vagy épp kialvatlanul nekivágni egy napnak. Arról nem beszélve, hogy a kipihentség/ kialvatlanság hosszabb távon gyakorlatilag az összes fontos szervünkre (bőr, agy, szem, idegrendszer) hatással van.

A szorosan vett “hogyan készül” részletek benne vannak lenti a videóban, úgyhogy az írott részben inkább pár olyan dologgal, kifejezéssel foglalkoznék, amelyek a leggyakrabban kerülnek elő például egy matracvásárlásnál és amikkel kapcsolatban tisztába tettünk pár dolgot a gyárban. Egyébként Magyarország egyik legnagyobb matracüzemében jártam Tatán, ahol a Rottex matracok készülnek.

Matrac típusok: a rúgósok

Minden matracnak van egy magja, a mag adja a matrac keménységét, az alátámasztást. A mai napig a rugó-maggal ellátott matracok a legelterjedtebbek, a rugós matracokon belül pedig két alaptípus létezik: a táska illetve a bonelrugós matracok.

táskarugó zsákrugó
táskarugók

A táskarugós matracok számítanak “jobbnak”, mivel itt minden rugótest egy külön táskában helyezkedik el és nincsenek egymással összeköttetésben. Ennak az az előnye, hogy a rugók nem továbbítják a rezgéseket, vagyis ha például a párunk megfordul az ágyban, abból mi egy táskarugós matracon fekve kevesebbet érzékelünk. De a táskás kialakításból az is következik, hogy testünk “kiálló” részei (váll, medencecsont) jobban be tudnak süppedni a matracba, míg a többi résznek megmarad a szükságes alátámasztás.

A bonelrugós matracokból van több, ezek számítanak inkább “tömegcikknek”, itt a rugótestek egymáshoz vannak huzalozva. Az “egybefűzöttségből” következően itt gyakorlatilag bármilyen mozgást sokkal inkább megérezni az ágy “többi” részén is.

matrac szó az arab matrahból származik, ami kb. annyit tesz: a hely, ahova valamit dobtak. Az európaiak a keresztes háborúk idején találkoztak azzal a szokással, hogy az arabok sokszor földre hajított párnán (matrahon) aludtak. A matrah szó így került be a latinba és így lehet, hogy olaszul például a materasso jelenti a matracot.

Kókusz – semmi hókuszpókusz

Keménysége miatt a kókusz is lehet mag, biomatracok esetében általában ezzel helyettesítik a rugót. A kókusz egyébként (pontosan a kókuszdió háncsa)több szempontból is ideális anyag a matrackészítéshez: az említett keménységen túl természetes és jól szellőzik. A kókusz tehát több remek és hasznos tulajdonsággal is rendelkezik, de attól még nem különleges egy matrac, hogy tartalmaz kókuszt, noha sokszor valami félelmetes extraként árulják.

Rétegek

Ha megvagyunk a maggal, mehetünk a különböző rétegekre. Számomra az egyik legfontosabb felismerés az volt az üzemben, hogy egyáltalán nem biztos, hogy attól, hogy egy matrac sok rétegből áll (vastagabb), feltétlen sokkal jobb mint az, amelyik kevesebből (keskenyebb). Nyilván minden plusz rétegnek van hozzáadott kényelmi értéke is, de bizonyos rétegszám felett ez már sokkal inkább parasztvakítás látszatfunkció.

habmatrac
rétegek

A memóriahab viszont tényleg hasznos réteg, ha van akkor értelemszerűen legfelül helyezkedik el. A megjelenése hatalmas áttörést jelentett az “alvásiparban” , mivel ez a viszkoelasztikus poliruetán hab körülöleli a belesüppedő testrészt és a “memóriájának” köszönhetően képes is “besüppedt” pozícióban maradni.

A biomatracoknál egyébként, ahol ugye a kókusz adja legtöbbször a magot, általában kaucsukból van a külső (kényelmi) réteg, de jó tudni, hogy ma már általában a kaucsuk is részben szintetikus.

Itt a “réteges” résznél érdemes megemlíteni azt is, hogy sokan évente forgatják a matracot az ágykeretben azért, hogy mindkét oldal egyformán kapjon terhelést, ami lehet hasznos is, de csak akkor, ha a mag mindkét oldalán szimmetrikusan helyezkednek el a rétegek. De ha például csak az egyik oldalon van memóriahab, akkor nincs értelme a forgatásnak.

Matrac keménység

Nincs általános szabály arra nézve, hogy puhább vagy keményebb matracot érdemes-e választani, egyetlen szabály van, de ez is inkább tanács: mindenki feküdjön minimum 10-15 percet egy adott matracon a legkülönbözőbb pozíciókban mielőtt megveszi. Ennyi idő alatt már képet lehet kapni arról, mennyire lesz kényelmes hosszú távon a matrac.

Hogy készül a matrac?

Matracgyártás

Ha mégis választani kell, akkor talán azért érdemesebb a keményebb mellett dönteni, mert ez jobb alátámasztást biztosít a gerincnek, ami egészséges tartás esetén is jó, már kialkult tartásprobléma esetében pedig kifejezetten javasolt. Minden további érdekesség és részlet az alábbi pár perces Hogyan készül? videóban:

Forrás: https://hogyankeszul.blog/2017/07/13/hogyan-keszul-matrac-gyetvan/